Volt már erről szó, de most egy megkeresés kapcsán ismét felmerült a téma, így úgy gondoltam, hogy írok róla megint.
Eleinte lányt szerettünk volna harmadiknak, aztán rájöttünk, hogy ez nem fog menni, meg alakultak is a vágyak. Mostanra egyértelműen állíthatom, hogy párost keresünk négyes gabalyodáshoz, hosszú távra, nem csak szexuális jellegű együttlétekhez. A gabalyodás alatt azt értem, hogy a fiúk közötti intim kapcsolatot kivéve minden belefér(het). És a hangsúly a lehetőségen van, mert semmi sem kötelező, semmi sem kikényszeríthető. A nem csak szexuális jellegű együttléten pedig azt, hogy számunkra az optimális eset az lenne, ha az ágyon kívül is megértenénk, elfogadnánk egymást, s kialakulhatna egy tabuk nélküli barátság.
Konkretizáljunk kicsit: megkeresett egy páros. Amit leírtak az már-már álomszerű volt, mert ugyanazt keresik amit mi is. Levelezgettünk, most szervezzük a személyes találkozót, de egyenlőre nem ennek konkrét élményéről szeretnék írni, majd eljön az is…remélhetőleg. Szóval most az elméletről.
Párosunk hosszú távra keres, ebből adódóan úgy gondolják, hogy óvszer nélkül valósítanánk meg a párcserét is. Hosszú távon – hangsúlyozottan hosszú távon– ezzel nincs is semmi probléma*, de mi a magunk részéről ezt valahogy úgy képzeljük el, hogy együtt (négyesben) elvonulunk egy szűrésre, mert azért az a biztos. Bizalmatlan és pesszimista vagyok, de a magam részéről nem tudok igazán megbízni egy olyan párosban, aki ránézésre/bemondásra eldönti, hogy egészségesek vagyunk. Lehet hogy szigorú az elv, de nem szeretnénk engedni belőle, s reméljük, hogy valahol van egy páros, aki ugyanazt keresi, amit mi, s akit meg is találunk előbb utóbb. Talán nagyon hamarosan;)
*Persze ha mind a két hölgy fogamzásgátlót szed. Amivel kapcsolatosan részünkről jelenleg újabb „probléma” vetődik fel, hiszen én most nem szedek, elvégre ha szednék kb. nullára csökkenne az esélye annak, hogy kisbabánk legyen, amit pedig nagyon szeretnénk;) Szóval csak remélni tudjuk, hogy ha a jelenleg képbe került páros a számunkra igaz, akkor van türelmük ehhez az időszakhoz.
Egyébként nagyon sokat beszélgettünk róla, hogy mit is tegyünk a babagyártás (és az utána következő: várandósság, szülés) időszakában a swingeres életünkkel. Egy időre ki is iktattuk teljesen, de az ember nem tudja megtagadni önmagát, így hát visszalopózott a „mindennapokba”, beszélgetés szintjén mindenképpen. Nem töröltük a regisztrációt sehonnan, s hát egy ideje újra járogatunk klubba is…ahol mint már írtunk róla élményekkel is gazdagodunk;) Végülis arra jutottunk, hogy amíg számunkra nem okoz lelki problémát addig belefér, ha meg úgy érezzük, hogy már (később még) nem fér bele akkor szüneteltetjük majd. Azért kíváncsi lennék, hogy mások hogyan oldják ezt meg, de sok esélyem nincs megtudni, mert az a tapasztalat, hogy az emberek inkább a gyerekvállalás után kezdenek el swingerezni és nem előtte:) Már sokszor megkaptuk, hogy korosztályunkat meghaladó érettséggel rendelkezünk…s mostanában már azt is tapasztaljuk, hogy nem mi vagyunk a legfiatalabbak a klubban;)
