Minekután kijelentettem, hogy mostanában kevesebb bejegyzés lesz a blogon, teljesen megtáltosodtam:P
Nem tudhatom, hogy más swingerező hogy van vele, de nálunk ennél az esetnél valami összetört. És ezt a törést nem is azonnal vettük észre. Most tűnik csak fel, amikor ismét sűrűsödik, élesedik a helyzet. Beszélgetünk egy szóló lánnyal, szervezgetjük a találkozót. De minden apróságon képesek vagyunk gyanakodni, nem tudunk igazán elmerülni a felkészülés, várakozás izgalmában, mert a korábbi rossz tapasztalatok nem engedik.
Mondok példákat is, míg a fent belinkelt történet meg nem történt velünk el sem hittük, hogy szóló lány valóban keres és valóban összehozható. Mint azt leírtam, akkor sem jött össze, de utána – pár héttel ezelőtt – találkoztunk egy szóló lánnyal (sajnos nem lett a dologból semmi, de ettől még visszajött valami általa a korábban elveszett bizakodásból). A mostani hölgy létezik, mert beszéltünk telefonon, kétszer is, ugyan nem hosszan, nem lányosan csicseregve, csak a legszükségesebbekre szorítkozva, de beszéltünk, ugyanaz a hölgy vette fel mind a kétszer a telefont (pedig egyszer váratlanul hívtam), s tudta ki vagyok. Mégsem tudom elhinni a dolgot, mert - valószínűleg gyanakvásomból adódóan - éreztem egyfajta lerázást a hangjában, pedig tudom, mert elmondta, hogy a körülmények éppen nem voltak alkalmasak hosszas telefonbeszélgetésre. Az msn-beszélgetések egyre sikamlósabbak, egyeznek az elképzelések, vágyak és ha a személyes szimpátia is megvan, akkor ezerrel indul a kapcsolat. Annyira egyezik a véleményünk, hozzáállásunk a dologhoz, hogy az már-már félelmetes, és persze hihetetlen. Beszélgettünk mindenről, az életéről, munkájáról, családjáról, de hát ilyen már volt.
Nem tudom igazán megmagyarázni, hogy mi az oka, hogy így megváltozott a hozzáállásunk, mert én alapvetően nagyon tudok hinni az emberekben a sokadik csalódás után is, de úgy tűnik, hogy most túl sok volt a rossz élmény egyszerre. (gondolok itt: *a nem valós személy, *a csak mi küzdünk kapcsolat, *a tetszel nagyon, de mégsem akarom dologra, illetve az *el sem megyünk a találkozóra esetre)
Végülis most szervezzük a személyes találkozót és remélem nem sokára már arról tudok beszámolni, hogy igenis működik és minden szép és jó, csak mivel a személyes tapasztalatok érzések miatt indítottuk ezt a blogot, hát úgy gondoltam, hogy fontos, hogy írjak ezekről a kételkedő érzésekről.