2009. május 11., hétfő

Kétkedőek lettünk

Minekután kijelentettem, hogy mostanában kevesebb bejegyzés lesz a blogon, teljesen megtáltosodtam:P


Nem tudhatom, hogy más swingerező hogy van vele, de nálunk ennél az esetnél valami összetört. És ezt a törést nem is azonnal vettük észre. Most tűnik csak fel, amikor ismét sűrűsödik, élesedik a helyzet. Beszélgetünk egy szóló lánnyal, szervezgetjük a találkozót. De minden apróságon képesek vagyunk gyanakodni, nem tudunk igazán elmerülni a felkészülés, várakozás izgalmában, mert a korábbi rossz tapasztalatok nem engedik.


Mondok példákat is, míg a fent belinkelt történet meg nem történt velünk el sem hittük, hogy szóló lány valóban keres és valóban összehozható. Mint azt leírtam, akkor sem jött össze, de utána – pár héttel ezelőtt – találkoztunk egy szóló lánnyal (sajnos nem lett a dologból semmi, de ettől még visszajött valami általa a korábban elveszett bizakodásból). A mostani hölgy létezik, mert beszéltünk telefonon, kétszer is, ugyan nem hosszan, nem lányosan csicseregve, csak a legszükségesebbekre szorítkozva, de beszéltünk, ugyanaz a hölgy vette fel mind a kétszer a telefont (pedig egyszer váratlanul hívtam), s tudta ki vagyok. Mégsem tudom elhinni a dolgot, mert - valószínűleg gyanakvásomból adódóan - éreztem egyfajta lerázást a hangjában, pedig tudom, mert elmondta, hogy a körülmények éppen nem voltak alkalmasak hosszas telefonbeszélgetésre. Az msn-beszélgetések egyre sikamlósabbak, egyeznek az elképzelések, vágyak és ha a személyes szimpátia is megvan, akkor ezerrel indul a kapcsolat. Annyira egyezik a véleményünk, hozzáállásunk a dologhoz, hogy az már-már félelmetes, és persze hihetetlen. Beszélgettünk mindenről, az életéről, munkájáról, családjáról, de hát ilyen már volt.


Nem tudom igazán megmagyarázni, hogy mi az oka, hogy így megváltozott a hozzáállásunk, mert én alapvetően nagyon tudok hinni az emberekben a sokadik csalódás után is, de úgy tűnik, hogy most túl sok volt a rossz élmény egyszerre. (gondolok itt: *a nem valós személy, *a csak mi küzdünk kapcsolat, *a tetszel nagyon, de mégsem akarom dologra, illetve az *el sem megyünk a találkozóra esetre)


Végülis most szervezzük a személyes találkozót és remélem nem sokára már arról tudok beszámolni, hogy igenis működik és minden szép és jó, csak mivel a személyes tapasztalatok érzések miatt indítottuk ezt a blogot, hát úgy gondoltam, hogy fontos, hogy írjak ezekről a kételkedő érzésekről.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

sziasztok szóló lányt sem lehetetlen találni igaz neten keresztül baromi nehéz de az ismeretségi körben már kivitelezhető, igaz nyitott szemmel kell járni és bevállalósnak lenni mert ugye ez kicsit nehezebb hódítás mint partnerkeresőkön stb , de a feeling az üt :) bár néha adódhatnak kínos pillanatok :)

Nofretete írta...

Szia! Megvolt a baráti körben is a bevállalósság, de nem jött be. Maradjunk annyiban, hogy ez messze nem olyan egyszerű, mint egy pár megtalálása. Meg a kivitelezés sem egyszerű.;)